Úgy tűnik, újraindul az amerikai atomkorszak. A Biden-kormányzat a múlt héten jelentette be, hogy 1,5 milliárd dolláros kölcsönt nyújt egy délnyugat-michigani atomerőmű újraindításához, annak ellenére, hogy a méregzöldek reakciója borítékolható. Ez a döntés precedensértékű, ugyanis ez lenne az első ilyen létesítmény, amelyet megint működésbe hoznak
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
A Palisades atomerőmű a Michigan-tó mellett található, kétórányira Chicagótól. 1971-ben elindították, 2022-ben pedig bezárták. Akkor a 800 megawattos létesítményt a Holtec International vállalat megvásárolta azzal, hogy menedzseli a leszerelését,
de Michigan állam és a Biden-kormányzat támogatásával a hangsúly az atomerőmű újraindítására terelődött. Ennek dátumát 2025 végére tűzték ki.
Jennifer Granholm energiaügyi miniszter, aki egykori Michigan állam kormányzója volt, úgy érvelt, hogy az atomenergia a legnagyobb szén-dioxid-mentes villamosenergia-forrás, amely közvetlenül 100 ezer munkahelyet támogat országszerte és további százezreket közvetve. Elmondása szerint az erőmű újraindítása 1100 állást teremt.
Természetesen a folyamat nem lesz egyszerű, ellenőrzéseket, teszteléseket kell abszolválni, hogy megkapják az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozási Bizottságának az áldását. A Holtec elmondta, hogy eddig két elektromos szövetkezettől kaptak hosszú távú kötelezettségvállalást az áram vásárlására az erőműtől. A vállalat arra számít, hogy négy-öt hónapba is beletelhet, amíg véglegesítik a pénzügyi megállapodást a kormánnyal, és az engedélyek kijárása sem lesz egyszerű, hiszen a szabályozó hatóság a cégre hárítja a terhet annak bizonyítására, hogy az erőmű kellően biztonságos és kielégítő minden ottani biztonsági intézkedés.
Természetesen a kritikusok is megjelentek, és a „zöldek” koalíciója nemes egyszerűséggel „zombireaktornak” nevezte el az újraindítást, és máris tiltakoztak a szabályozó hatóságnál.
Amúgy nem ez az egyetlen reaktoros ügy az USA-ban. Decemberben a hatóságok engedélyezték, hogy Kaliforniában a Diablo Canyon 2025 helyett 2030-ig működhessen.
Nem csoda, hogy az atomenergia reflektorfénybe került. Számos ország tett vállalást arra, hogy csökkenti a függését a fosszilis tüzelőanyagoktól. Fordulhatnának a megújuló energiaforrások felé is, viszont ehhez szükségesek tartalékkapacitások, hogy elkerüljék az áramszüneteket. Csakhogy ez egy dinamikus folyamat, mivel nem elég növelni a megújulók arányát, hanem számításba kell venni, hogy az energiaigény is növekszik. Az USA-ban az elkövetkező öt év villamosenergia-igényére vonatkozó előrejelzéseit megduplázták a tavalyi számításokhoz képest. Jönnek a mesterségesintelligencia-adatközpontok, a szövetségileg támogatott gyártóüzemek és az elektromos járművekre való átállás. Amerikának sincs más választása, mint a nukleáris energia bevetése, a zöldaktivisták és a progresszív szavazók felháborodása ellenére.
A Zerohedge portál az eset kapcsán rögtön figyelmeztet, hogy érdemes lesz a szemünket az uránkészleteken, és ami még fontosabb, az urán árán tartani. Ahogy a nukleáris reneszánsz komolyan beindul, a világnak sok uránra lesz szüksége, az ellátási láncoknak pedig évekre, hogy utolérjék a keresletet. Ráadásul már hónapok óta lebegtetik a világ vezető urándúsítója, a Roszatom elleni szankciókat. Az urán az elmúlt években az egyik legjobban teljesítő árucikknek számított, és innen csak felfelé vezethet az út.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Christian Bruna
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az EU villamos energiájának a 22,8 százalékát adja az atomenergia, és míg Franciaországban 65, a németeknél csak 1,4 százalék ez az arány. A Bloomberg szerint Európa tévedett, amikor lemondott egy stabil, olcsó, alacsony szénkibocsátású energiaforrásról.
Athén komolyan fontolóra vette az atomenergia jövőbeli bevezetését, noha az országban jelenleg nem működik erőmű, és eddig kizárólag Bulgáriából importáltak nukleáris eredetű áramot. Micotákisz kormányfő szerint a karbonsemlegesség elérhetetlen atomenergia nélkül, így még atommeghajtású kereskedelmi hajókat is fejlesztenének.
Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, példátlanul magas, huszonhat százalékos részesedést értek el az áramtermelésben a friss adatok szerint. Tavaly a magyar GDP közel négyszeresét kitevő kínai megújuló beruházások nyomán elért ütem azonban több okból fenntarthatatlan.
Akad egy viszonylag fejlett ország, ahol a gazdagabbak saját napelemmel és akkumulátorral világítanak, miközben a szegényebb környékek sötétségbe borulnak. Még műholdfelvételeken is látszik, hogy Fokváros fényei éjjel csak a tehetősek negyedeiben pislákolnak, ahol a középosztály és az elit lényegében levált az állami áramhálózatról. A többieknek marad a kiszolgáltatottság – és a gyertya.
A beruházás célja, hogy hozzájáruljon hazánk villamosenergia-hálózatának stabilitásához és ellátásbiztonságának erősítéséhez.
Állítólag minden meg is van hozzá, hogy nekilássanak.
Tíz éve kezdték el építeni a déli határzárat, amely mai napig szálka az Európai Unió szemében.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
